Hazai- és világsztárok egész sorával bővült az augusztusi STRAND – Nagyon Zene Fesztivál programja. A Nagyon Balaton sorozat keretében Zamárdi Szabadstrandján zajló, négynapos eseményre Parov Stelar mellé John Newman, a Knife Party, Dub FX és Wilkinson is csatlakozott, de a hazai mezőnyből a Petőfi Rádió 100 legfontosabb előadója is színpadra lép majd. Augusztus 20-án ugyancsak itt ünnepli 25. születésnapját a Tankcsapda.
“Amint a Fesztivál szlogenjéből is kiderül, a STRAND erősen kötődik a Petőfi Rádióhoz. A szervezőknek és nekünk is az a szándékunk, hogy ezen a csodaszép helyszínen idén már négy nap alatt számos olyan hazai és nemzetközi produkcióval találkozzanak a hallgatóink, amelyek a Petőfi Rádió adásában is állandó vendégek. A hazai felhozatalt idén is a teljesség igénye jellemzi majd, amelyben a már befutott sztárok és a legfrissebb nevek is képviselik magukat, a nemzetközi kínálat pedig méltón tükrözi az adó sokszínűségét” – mondta el Horváth Vanda, a Petőfi Rádió főszerkesztője.
Elsőként igazolt a STRAND programjához a Parov Stelar Band. A rendkívül népszerű osztrák szupercsapat 2014-ben idehaza mindössze egyetlen, igazán nagy koncertet vállalt el: Zamárdi Szabadstrandján.
Hozzájuk csatlakozott a fiatal brit popsztár, John Newman, aki az elmúlt időben a világ legfontosabb slágerlistáit hódította meg. Newman “Love me Again” című dala hosszú ideje állandó vendége a leghallgatottabb, igazán minőségi zenét játsszó adóknak, de a Rudimental “hangjaként” is sok rajongót szerzett mér magának és idehaza is sokezres tábort mondhat magáénak. A hihetetlen hanggal megáldott sztár világkörüli turné keretében most először lép fel Magyarországon.
A tavalyi VOLT Fesztivál egyik legnagyobb sikereként ünnepelte a közönség az egykori Pendulum szívét-lelkét jelentő Rob Swire és Gareth McGrillen alkotta világraszóló, félelmetes energiákat felszabadító szuperprodukció, a Knife Party koncertjét. Közel egy éve várja és követeli őket újra a hazai közönség. Augusztusban a Strandon borzolják majd a hullámokat.
Dub FX sokszor járt már nálunk, saját elmondása szerint az Egyesült Államok után Magyarországon rajonganak érte a legtöbben. Aki látta már élőben, vagy akár a YouTube-on utcai, vagy éppen fesztiválos fellépését, tudja, hogy miért szereti ennyire a hazai nagyérdemű. Nem kérdés, hogy a Balaton partján is óriási built celebrál majd jegyese, Flower Fairy oldalán.
Ugyancsak a Petőfi Rádió nagy kedvencének számít Wilkinson, a nemzetközi hírű, profi és technikás brit drum'n'bass előadó, DJ és producer. Dinamikus, elegánsan szárnyaló, minden alkalomhoz passzoló és kiváló vokálokkal megküldött zenéjére nemrégiben kattantak rá a tömegek, produkciójával bejárta már a fél világot, letette névjegyét a legnagyobb bulikban és mindig sikert aratott. Maximálisan bízunk benne, hogy a Strandon is egy kifogástalan, lendületes és magával ragadó szettet varázsol elő nekünk.
“A közönségünk által várt nemzetközi fellépők mellett fontos számunkra, hogy a hazai kínálat is minden igényt kielégítsen. A közel 100, magyar produkció közül már most biztosra vehető, hogy augusztus 20-23. között a STRANDon találkozhatunk majd a Quimbyvel, az Irie Maffiával, a Punnany Massif-fal és a Brains csapatával, augusztus 20-án, a STRAND nyitónapján pedig igazán ünnepi, egy teljes életművet bemutató nagykoncerttel lép színpadra a 25 éves Tankcsapda!”- mondta el Fülöp Zoltán, az eseményt szervező VOLT Produkció egyik vezetője.
A STRAND – Nagyon Zene Fesztivál idén is a Nagyon Balaton programsorozat keretében kerül megrendezésre. “Idén már nemcsak augusztusban, de egész nyáron, a teljes Balaton Régióban szervezünk fesztiválokat, kulturális-, családi és sportprogramokat a Nagyon Balaton ernyője alatt. A STRAND – Nagyon Zene Fesztivál újra a Balaton talán legszebb panorámájú strandján épül fel." – tette hozzá Lobenwein Norbert, a VOLT Produkció másik vezetője.
'...mostanra minden adott a Supernem kult státuszba emelkedéséhez...'
Ahogy annak idején a TuFa Pop-hoz, ismét, ahogy mondani szokás, ’izgalommal vegyes félelemmel’ közelítettem a Supernem új albumához. Az agyam végigpörgette az ilyenkor szokásos parakereket: megugorja a szintet, lesz-e olyan jó, mint az előző, fel lehet vele szedni a csajokat, en’szóon… Pár koncert, és néhány napnyi 60 km-es ingázáson lenyomott intenzív frekvenciatúladagolás után kijelenthetem, minden félelem alaptalan volt. Papp Szabiék úgy tűnik, nem tudnak hibázni.
Az idén tizenkét éves banda új albuma nem finomkodik. Magabiztosan, és ellentmondást nem tűrően biztosít minket afelől, hogy a Tufa Poppal megnyitott új horizont csak a kezdet volt. Az első három albumot egyesével és külön-külön is imádtuk, imádjuk a mai napig, de az elmúlt három évben végbement fejlődés tagadhatatlan. A Kubányi Bálinttal kiegészült trió a négy éves albumcsend után 2011-ben egy elég masszív anyagot tett le az asztalra, de az az igazság, most még ezt is sikerült megfejelni… olyan minőségben, hogy ha ebben a műfajban van olyan banda, amelyik a maga számára nem tekinti lécnek a legutóbbi korongot, az akár már holnap abbahagyhatja aktuális turnéját.
Mint minden újdonságnál, itt is kellett pár menet, mire felocsudtunk a nyolc szám okozta kábulatból. A jól kidolgozott, mégis egyszerűnek ható zenei megoldások üzembiztosan ültetik az ezúttal tényleg új minőségben érkező refréneket a fülünkbe. Nem félünk kimondani, Papp Szabi immár szövegíróként is felzárkózott Lovasi András, Beck Zoli vagy Likó Marci mellé – ennek megfelelően tényleg kell pár újrahallgatás, mire felfogjuk, mivel is van dolgunk.
Az albumot felvezető ’Egy a millióból’ Miki357 klip egyébként már képileg is erősen szellőztette a várható minőséget, de az igazi katarzis ekkor még messze volt.
A nyolcszámos tracklist minden szereplője saját hangulatot, saját univerzumot teremt maga köré, amelyek bőven túlzöngézik azt az adott 3-4 percet, amíg igyekezzük felszívni. Mondanunk sem kell, bármelyik elbírna egy klipet… Az ütős, eltéveszthetetlen zenei és szövegi refrének uralta mezők helyét remekül kitöltő, képekkel teletűzdel itt-ott kaotikus, amott színesen szürreális, máshol nyugodtan terpeszkedő ötletes megoldások végső soron egységes, lendületes képet festenek a zenekar helyéről a haza piacon. Ezek után fogalmunk nincs, hol lehet ennek a fejlődésnek a vége, de egy biztos: mostanra minden adott a Supernem kult státuszba emelkedéséhez. Ezen az albumon nem fog múlni, az biztos.
A csapat nyári menetrendjét, az albumot és minden mást is megtaláltok a fecebookjukon. Ja és ne felejtsétek:
Ajánljuk családosoknak, egészen kicsiknek, fiataloknak, baráti társaságoknak, örök ifjaknak, kutyásoknak, bringásoknak, túrázóknak, egyszóval mindenkinek, aki ki akar kapcsolódni egy igazán laza helyen! A légkör igazán baráti, és a levegőben érezhető étel illatától már önmagában összeszalad az a bizonyos a szánkban... Ha épp egy tuti folyóparti kiülős helyet keresel, akkor megtaláltad!
A múlt héten már harmadjára megrendezett kamaraerdei Víz-Hang Fesztivál olyat nyújtott, amihez hasonlót a 2012-es Gödör Kemping óta nem érezhettünk. Ez pedig a gyerekkor.
Hallgatom az iroda péntekre már igencsak fülledt levegőjét lustán kavargató ventillátorok bágyadt zúgását. Az egy-egy ki tudja honnan ideszűrődő köhintés és halk, de annál vaskosabb morgások finom ködén át egyre nehezebb fejjel kattintgatok az álláshirdetések között, és próbálok rájönni mégis mitől vagyok feldobva.
Miközben a ’Többet, gyorsabban magasabbra’ életérzés lassan kiszorítja a szuszt a legtöbb, a fancy-fashion kettős csillaga köré gravitáló fesztiválból és már-már úgy tűnik, a Belvárosban is csatát vesztünk a környéket beborító, a Peugeot bringákat szigorúan csak toligáló, borotvált lábú napszemcsis geekek, és a kigyúrt vállakozók oldalához alapozóval ragasztott wannabe modellek egyenfejű zombihadserege ellen, kiderül, hogy igenis van még rendezvény, ahol nem kell aktatáskás pojácákkal verekedni az utolsó szabad asztalért, és jó eséllyel megtaláljuk azt, amit valóban keresünk: egy padot, egy fenéknyi darabot a fűben, egy jó koncertet és a régi majálisokat idéző barátságos, sallangoktól mentes, maszk nélküli felszabadulás érzését. Ilyen a kamarerdei Víz-Hang Fesztivál.
A XI. kerület peremén elterülő Ifjúsági Parkban tartott kétnapos, egy színpadon összesen tíz zenekart felvonultató program elsőre igencsak szerénynek tűnő esemény, melynek talán nem is lett volna szüksége az összes vidéki gulyásfőző versenyre és a családapák jól érdemelt berúgását eltakaró főtéri pálinkafőzésekre is országszerte ráaggatott a Fesztivál címkére, ti. e nélkül is az volt -a filozófiai kukabúvárkodás, és az értelmező szótár végigpörgetésétől most eltekintünk, inkább nézzük a fellépőket!
Az Evenglow, a Chrome Rt, és a RetRock nevű alakulatok mellett az első nap két egyértlemű húzóneve A Fish! és az Alvin és a Mókusok voltak. Mindkét banda kiemelt helyen szerepel a hazai fesztiváléletben, csakúgy, mint a második nap két csúcsbandája, a the Scarlet, az Echoland, és az Avatar mellé sorakozó Kaukázus és a Supernem. Ez a négy, a köztudatba berobbanáson jócskán túllévő, népes rajongótáborral rendelkező, évek óta az élvonalban lévő, csapat egy-egy nagyszínpad között eljött ide, az Aquariumtól vagy a VOLT-ról nézve az isten háta mögé egy tökingyenes(!) koncertre a fák közé ahhoz a párszáz rajongóhoz, akiknek a hiánya talán fel sem tűnik egy A kategóriás fesztiválon. Hmmm… A szervezők kiváló munkát végezhettek, és a bandákat is csak elismerés illeti, hogy a kisebb helyszínen is hozták ugyanazt, a lelkesedést és maximumot, amit megszokhattunk tőlük.
Lehet, hogy egy fél óráig készülő gyros máskor már kicsapta volna türelmes várakozásért felelős biztosítékainkat (nem mintha lennének ilyenjeim), de a fenébe is, ott a rohanásmentes, vattacukor illatú tisztáson, a lassan csorgó felhők alatt megkockáztatom, ez is a helyén volt.
Álltam ott, a gyerekes családok, kismamák, kispapák, nem szomjas tinédzserek, a zeneszóra odaszállingózott csodabogarak tökéletes keverékének közepén és egy szombat este erejéig újra gyerek voltam az elvarázsolt erdő közepén. Pedig gombászni nem is voltunk…
Az Érd a 2014/15-ös szezonban 3 junior játékosával kötött szerződést. A tavalyi év tavaszától már a felnőtt csapattal készülő beállós Mester Nórával, továbbá a junior korú átlövő Nick Viktóriával, és a bal szélső Takács Kittivel.
Valamint három ifjúsági játékos is a felnőtt kerettel készül az idei szezonra. Mindannyian '97-es születésűek. Győri Barbara kapus poszton, Kocsis KlaudiaViktória irányítóként, továbbá Szabó Laura beállósként.
Sok sikert kívánunk nekik, remélhetőleg tudnak majd élni a lehetőséggel, és hasznos csapattaggá érnek a szezon során! A hír után mindenképpen érdemes odafigyelni az érdi utánpótlás erősségére, a szakmai stáb által végzett munkára, hisz ezek szerint tehetségekből továbbra sincs hiány Érden.
Idén harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Víz-Hang fesztivál XI. kerületi Kamaraerdei Ifjúsági Parkban (a 41-es villamos végállomásánál). A rendezvény ingyenes!
Idei Fellépők:
Péntek: Július 11. Kapunyitás:16:00 17:00-17:40 Evenglow 18:00-18:40 Chrome Rt. 19:10-20:30 Fish! 21:00-22:00 RetRock 22:30-00:00 Alvin és a Mókusok 00:00-02:00 Party Time Szombat: Július 12. Kapunyitás: 16:00 17:00-17:40 The Scarlet 18:00-18:40 Echonald 19:10-20:30 Kaukázus 21:00-22:00 Avatar 22:30-00:00 Supernem 00:00-02:00 Party Time
A színvonalas zenei paletta mellett lesz még kirakodóvásár, rodeó bika és dodzsem is, tehát gyere ki a rétre!
Negyed tíz van. Egész nap vártam, hogy elkezdjem. Most három deci házi bor társaságában ülök itt a szoba közepén, a plafonon az egyetlen túlélő spotlámpának hála pont árnyékot vetek a billentyűzetre… a felszálló cigifüst kísértetiesen kígyózik ki a nyitott ablakon… időnként mellégépelek, de nem fogok új izzókat venni, hiszen múlt héten Szántódon elkezdődött a nyár és már sosem lesz sötét…
(Néhány Parkos összejövetelt leszámítva, picit több mint egy évet vártunk az idei a Pannónia Fesztiválra. Arra a PaFe-ra, ami négy éve először összerántott egy négy fős bandát. Arra a fesztiválra, ahol először megfogalmazódott ennek a Magazinnak az ötlete. Arra, ahova már 2011 óta egyre többen visszajárunk.)
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a hazatérés óta kezd lecsillapodni bennem az élmény. Játszva a vérprofit, nyilván azon kéne nekem itt most fanyalogni, hogy milyen sokáig tartott a beengedés, vinnyogni, hogy miért nem sikerült a MÁV-val megegyezni a feszt idejére, miért volt ’csak’ három színpad, miért egyedül kp-val lehetett fizetni a sört-bort-pálinkát… miért, miért, miért… Hát nem fogok. Egyrészt, ezt bárki irtó precíz kiadásban elolvashatja a nem kis pénzért dolgozó ’kollégáktól’ (akiknek egy sajtótájékoztató véget ér a sörök és a pogik felzabálásánál, és ők majd úgyis a Szigeten akarnak pezsgőt venni kokaináron), másrészt meg nem fogok, mert az az ordas nagy igazság, hogy a mindenhol előforduló bakik ellenére az idei PAFE-t megint elvitte a hátán a Hangulat.
A sokat kritizált line up minden egyes, általunk látott fellépője megdolgozott a közönségért. És ez most nem kamu. Amikor az ország általunk három legjobb, angolul játszó bandáinak egyikeként számon tartott Ozone Mama a nyitónap második fellépőjeként a még a sátorveréssel és az alapozással elfoglalt, éppen csak gyülekező tömegnek full gázon végigtol egy teljesen felépített fősávos nagyszínpados produkciót… hát ott azt hiszem, nem érdemes fanyalogni /vagy csak nagyon jó pénzért/.
Egy kicsit azért mégis részletezem. Az Ocho Macho szintén hozta a maximumot, a Pancho-nál már izzadságban fürdő Kirchknopf Gergő mosolya most is fültől fülig ért, a Magashegyi Underground ugyanúgy 10 centivel a föld felé emelt, mint bármelyik légdeszka. Arról, hogy a Depresszió és az Alvin és a Mókusok mit művelt a közönséggel a nagyszínpadról… nos ezt azt hiszem nem kell lerajzolni.
És akkor most következzen egy paradoxon, amit nem értettünk. Tegye fel a kezét, vagy (kapcsolati státusztól függően) nyúljon az ágyéka felé (igazából tökmindegy, de mind tudjuk, melyiket választjuk) akinek mond valamit az alábbi video:
Nos igen, a sok változáson keresztülment duo, úgy tűnik mára elhagyott szinte mindent, amibe mi beleszerettünk, de az ezúttal egy rapperrel és egy elefánttal megtámogatott legófejűek így is az őrületig hergelték a közönséget (a régi produkció hatására másnapra valószínűleg már GDP-ben lenyomtuk volna a világot, kedden pedig már kilőttük volna az első saját építésű űrhajónkat, de ez száradjon az Ő lelkükön).
Aki volt már 30Y, Intim Torna Illegál, Halott Pénz vagy Punnany Massif koncerten, ha tudja; ha a zene templom, ezek a bandák festettek ki a Sixtus-kápolnát… mit mondjunk? Most se hagyták otthon az ecseteket.
Ezzel a négy nappal a PaFe szervezői immár nyolcadjára indították útjára azt a hullámot, amire attól a perctől fogva várunk, ahogy véget ér. Erre várunk, mikor először indulunk el a hajnali sötétben a lakásból. Erre várunk, amikor egy hideg októberi napon pálmafát rajzolunk a vonat ablakára. Ennek a nyomait kutatjuk a szembe jövő mozgólépcső szürke arca mögött, miközben attól félünk, a miénk sem lehet más… És ez az amitől nem más. Az az első pár, barátokkal, ismerősökkel, barátságos vadidegenekkel végigsátrazott, kajált, dumált, ivott, tombolt, andalgott, énekelt, átélt éjjel, hajnal, reggel, nap, este… ezekbe az aprócska gömbökbe rejtünk el magunkból egy-egy darabkát.
A rendezvény célja igényes, kulturált szórakozási lehetőség biztosítása a helyi ifjúság számára, az élőzene iránti érdeklődés felkeltése a fiatalokban. Könnyűzenei koncertek a Nyitott Színpad Zenei Egyesület közreműködésével.
június 20, péntek 17:00 – 17:40 Zoom koncert 18:00 – 18:40 Somebody koncert 19:00 – 19:40 Zoller koncert 20:00 Nyereménysorsolás 20:30 – 21:50 PASO 22:00 Trópusi Vihar című filmvígjáték vetítése a BKK alatti árkádsoron a programok között egész nap Slam poetry
június 21, szombat 16:00 – 16:40 Punk Academy koncert 17:00 – 17:40 Feelter koncert 18:00 – 18:40 Grievance koncert 19:20 – 19:50 Big Bunny Hall Swinger Club 20:00 Nyereménysorsolás 20:30 – 21:55 Subscribe egész nap szumó játék
Akik 2014. június 20-án és 21-én a Százhalombattai Ifjúsági Zenei Napokon a BKK információs pontjánál lájkolják az oldalt és megosztják a bejegyzést, azok nyereménysorsoláson vesznek részt, melynek során a támogatók értékes ajándékai találnak gazdára! Megosztásra és lájkra fel!
Lezárult a FEZENRE VELED válogató, a közönség szavazatai alapján az enyingi Prey zenekar játszhat a FEZEN nagyszínpadán. A válogató sikerét egy a külföldi fellépőket érintő újabb kényszerű csere árnyékolja be. Az idén első szólóalbumával jelentkező Gus G mégsem tud részt venni a 2014-es FEZEN Fesztiválon.
“Szörnyen sajnálom, hogy idén nem jutok el hozzátok a Fezen-re! Nagyon vártam már, hogy a magyar rajongóknak, a magyar közönségnek játszhassak. Megígérem, hogy pótolni fogom, amint csak tudom!” - írta a görög származású gitárzseni. A váratlanul érkező lemondás után azonban sikerült gyorsan gondoskodni a pótlásról. A brit hard-rock szupercsapat, a SNAKECHARMER érkezik augusztus 1-én a FEZEN Fesztiválra. A brit csapat neve még nem olyan veretes, mint a tagok előző zenekaraié, de a 2011 óta létező banda jó úton halad a felé, hogy megközelítsék azt a szinten. A zenekar az eredeti Whitesnake két tagja alapította, Micky Moody, gitáros és Neil Murray, basszusgitáros. Összeálltak Laurie Wisefielddel a Wishbone Ash gitárosával, Harry Jamesszel a Thunder és a Magnum dobosával, Adam Wakemannel, Ozzy Osbourne billentyűsével, az énekesi posztot pedig a Heartlandből érkező Chris Ousey kapta meg. Nem túlzás azt állítani, hogy mind a hatan a Brit szigetek legelismertebb és tapasztaltabb rockzenészei közé tartoznak. Klasszikus hangzás, iker-gitárral - ez a Snakecharmer fő ismérve. Repertoárjukban a saját dalok mellett megtalálhatók a zenészek korábbi zenekarától származó slágerek is, amiknek a születésénél ők is ott voltak. A koncertjeik kihagyhatatlan dalai közé tartozik például a WhitesnakeHere I Go Again vagy a Fool For Your Loving című slágere. Augusztus elsején ezeket is hallhatja a közönség a FEZEN Fesztiválon.
Idén is sikeres volt a FEZENRE VELED. A másodszor megrendezett válogatóra 260 zenekar küldte el jelentkezését. Az elmúlt hétvégén a közönség és a zsűri által közösen kiválasztott legjobb húsz zenekar mutatkozott be a FEZEN klubban. Két kategóriára bontva pénteken és szombaton küzdöttek a zenekarok a fesztiválra jutásért. A döntőben már kizárólag a közönség szavazata döntött a sorsukról, az öt-öt legtöbb szavazatot kapott zenekar a FEZEN Fesztiválra kapott meghívót. A SZIGORÚ kategória jelöltjei közül az AWS, az Eye For I, a Fatal Error, a Limbless és a Prey, míg a LAZA csoportból az Emulzió, a Monroe, az On Foot, a Punk Whiskey és a Tufa & Pippen Forszír került be az idei FEZEN-re. A két nap legsikeresebb (legtöbb szavazatot kapott) fellépője az enyingi Prey zenekar volt, ők a FEZEN Fesztivál nagyszínpadán kapnak helyet, két fő zenekar között.
Mivel éppen kétpofára tömtük magunkba a szervezők hot dogjait és almás pitéit, lemaradtunk az ilyenkor szokásos repi ajándékokról, de így a többi, a zacsiban található pálinka birtoklásától eltelt sajtómunkás többségétől eltérően legalább végigültük a két külföldi fellépő skype-os kapcsolását is. Ez volt a PAFE idei sajtótájékoztatóján:
Az Instantban – egyébként tényleg nagyon korrektül – megrendezett összeröffenésen a főszervezők mellett az idei line-up néhány résztvevője vitte a szót. A Kowalsky meg a VegaKowájától és Curtistől (tudjátok: Majka-Curtis-BLR) megtudtuk, hogy az idén nyolcadik életévébe lépett PAFE továbbra is az egyik legzöldebb hazai fesztivál kíván lenni: a mára már elvárható visszaváltható poharak intézményesítése és a folyamatos hulladékgyűjtésből származó bevételek mellett egyes vendéglátóipari egységek bevételük egy részét az Árpádházi Szent Erzsébet Alapítványnak ajánlják fel, ezzel is támogatva egy Somogy megyei rehabilitációs központ létrejöttét. A hátrányos helyzetűek oktatásával és segítésével foglalkozó alapítvány ráadásul 50 fiatalnak biztosít részvételt a fesztiválon. Emberségből ötös.
A csinosodó line-up mellett a PAFE-tól megszokott kiegészítő programok sorát is megismerhettük. Borfalu, csocsó, darts, póker, bungee jumping, lovaglás (erre egyébként a szántódi helyszín több, mint ideális, de ha az ember nem szorítja össze az agyát, akkor gyakorlatilag izé… bárhol jó tud az lenni), bringatúra, Pajta mozi, stb, stb… gondoskodnak arról, hogy aki akar, az idén is nyugodtan kiléphessen az általában szokásos, ’háromkor felkelünk, öttől iszunk, ötre kidőlünk’ édes delíriumából, így akár teljes családok (gyerekkel, bulizós nagynénivel, MILF-ekkel) is tartalmasan eltölthetik a ez esti bulikig rendelkezésre álló órákat… khm… így, vagy úgy....
De a java csak ezután jött:
A hiába fesztiváligazgató, mégis igen közvetlen és barátságos Mázló Imre ismertette a külföldi húzóneveket. A közülük szerintünk vitán felül kiemelkedő Offspring nemhogy ad koncertet, de dedikálnak egy Lodestone Electric Pro S gitárt (ha értenénk hozzá, már ettől kifeküdnénk), amit a feszt résztvevői között ki is sorsolnak. (’Fuss, Forrest, fuss!’).
A repis zacskók kiosztása után megritkult sajtómunkások a tájékoztató második felében élőben skypeolhattak az idén is fellépő DUB Pistols-os Barry Ashworth-al, aki hozta a kötelezőt: idén is nagyon nagy bulira számít, és reméli, hogy ha lehetséges, még nagyobbat szólnak majd, mint tavaly. - Hát ha egy annál jobb seggű csaj fogja jobban rázni, mint az a kreol lány tavaly ott rendezői balon, akkor ez még teljesülhet is…
A másik skype-os interjúalany a Freestylers vigyorex gáz hatása alatt álló, nagyon vidám MC SirReal-je volt, aki gyakorlatilag haza jár Magyarországra: mint mondja, ’Gyakran már magyarnak nézik’… hát több ilyen mosolygós emberre lenne szükség… Keletinél reggel 7 körül… mondjuk. Ráadásul a Freestylers mellett a tök új formációjával, a már nevében is sokat ígérő Buddhist-Punkz-zal hoz valami olyat, amit még valószínűleg ember nem nagyon hallott ezen a 90.000 négyzetkilométeren… Várjuk!
Még egy infó, amit vagy elfelejtettünk, vagy nem figyeltünk, de a honlap tanúsága szerint idén a készpénz lesz a hivatalos fizetőeszköz… de ha nem (kártya, biléta, mellvillantás…) az se fog megzavarni senkit.
A jegy és bérletárak idén is barátságosak maradtak. Napijegy 3500 (!) HUF-tól, négynapos bérletek 12.900 pénztől mennek, amiket ráadásul SZÉP kártyával is kicsengethet, akinek ez a fétise.
Június 5-én tehát elindul a Nyár, kinyílnak az ajtók és elkezdődhet a Szezon. Jöttök?
2013-ban a Nagyon Balaton rendezvénysorozat keretében sikerrel debütált Zamárdiban a STRAND – Nagyon Zene Fesztivál.
Miközben a ’Többet, gyorsabban magasabbra’ életérzés lassan kiszorítja a szuszt a legtöbb, a fancy-fashion kettős csillaga köré gravitáló fesztiválból és már-már úgy tűnik, a Belvárosban is csatát vesztünk a környéket beborító, a Peugeot bringákat szigorúan csak toligáló, borotvált lábú napszemcsis geekek, és a kigyúrt vállakozók oldalához alapozóval ragasztott wannabe modellek egyenfejű zombihadserege ellen, kiderül, hogy igenis van még rendezvény, ahol nem kell aktatáskás pojácákkal verekedni az utolsó szabad asztalért, és jó eséllyel megtaláljuk azt, amit valóban keresünk: egy padot, egy fenéknyi darabot a fűben, egy jó koncertet és a régi majálisokat idéző barátságos, sallangoktól mentes, maszk nélküli felszabadulás érzését. Ilyen a kamarerdei 
