Az ÉTV-Érdi VSE és a Dunaújváros gigászi küzdelmével  debütál nálunk az NB 1-es női kézilabda bajnokság. Hogy mire lehet számítani? Izzadó lányos formákra, sikolyokra, és frizuratépő izgalmakra mindenképpen!

Első hazai környezetben lejátszott februári mérkőzésünkön a szebb napokat is megélt Dunaújváros csapata látogatott Érdre vasárnap délután. Egy esetleges győzelem esetén pontszámban beérhetjük a dobogó harmadik fokán tanyázó Siófok gárdáját, akiket épp a 16. fordulójában győztünk le két találattal.

A vasárnapi mérkőzésnap egészen biztosan a Szabó Edina lányokat zavarta meg jobban, hiszen a Ferlinggel fémjelzett újvárosi csapat nagyon lendületesen, és eredményesen kezdett. A hetedik perc (!) elteltével 3-8 volt az eredmény a vendégek javára, ami kissé előrehozta a „kötelező” időkérést a félidőben. Valahogy nem ment a játék, Wolf hetest hibázott, kapkodtunk, védekezésben ugyanúgy, mint támadásban. Másik oldalról minden sikeredett, amit elterveztek - legyen az ejtésből, átlövésből, vagy szélről született találat…

A pause alatt elhangzott utasítások/tanácsok rendet tettek a fejekben, megkezdődött a felzárkózás. Szekeres bekapcsolódott védekezésben, bejöttek a passzok a beállós posztra, így 7-9-es felzárkózást követően a 30 perc derekán rákontrázott az időkérésre „Sztálinváros” vezetőedzője is. Tisztán kivehetőnek látszódott, hogy elfogyott a lendület, az ötletekből kifogyóba kerültek Lénárték, aki egy hetesnél még ugyan leültette harmadik számú kapusunkat, Szvetlana Gridnyevát, de ezek után már a mi időnk jött el. Először is Tamás révén sikerült a 25. percben egyenlíteni (13-13), majd Tóth Tímea már a vezetést is megszerezte (14-13). Pont a legjobbkor, gondolhatjuk, hisz mikor, ha nem a végén kell megfordítani az állást?! Az, hogy előnnyel fordulhattunk Januriknak volt köszönhető, aki bravúrral védte Ferling hétméteresét (16-15).

Az első Kovács Anna találattal kezdődött a második 30 perc, de ez is épp a legjobbkor időzítve, egy ilyen kiélezett állásnál. Vukcevic első félidei fejsérülése után – amiből egy kötéssel tért vissza a játékba – sajnos újabb játékosunk esett ki, reméljük csak rövid időre. Bognár Barbarának kívánunk mihamarabbi felépülést, és visszatérést. Egyébként egyáltalán nem volt durva a meccs, az első kétperces kiállításra is több, mint 30 percet „kellett várni”, de ekkor rövid időn belül kétszer is megszórták a bírák a dunaújvárosiakat. Leszakítani még így sem sikerült magunkról őket, mert Lénártban még élt a halvány remény egy esetleges bravúr eléréséhez (21-20). Ami szerte is foszlott a 14. percre, egy Vincze, Szekeres, Kovács „mesterhármast” követően (24-20), amin egy újvárosi beavatkozás sem segített. Az időkérést követően is állandósulni látszott a 3-4 találat köztük. A 21. percben Vincze szélső találatával már 28-23-ra tapsolhattak a hangos törzsszurkolók. Tóth Timi pedig már saját 7. és a csapat 30. találatát szerezte hetesből. Kovács Anna mázlis gólját, és a hazai időkérést két Török Petra gyorstalálat követte. Az utolsó 5-10 percben már teljesen szétestek a vendégek, a végén még szóhoz jutott László Barbi, és Balog Beáta is, aki egy hétméteressel fel is iratkozott a góllövők listájára. Lefújáskor kettős emberelőnyben fejeztük be a mérkőzést, és 35-26-os különbséggel. Könnyen fogyasztható csata volt, sok egyéni hibával fűszerezve, az idő múlásával azonban kidomborodott a két csapat közötti tudáskülönbség, ami győzelmet, és ami talán még fontosabb, az élmezőnyi tagságunk meghosszabbítását érte.

Következő két februári mérkőzésünk szoros egymásutánban:

2012. 02. 26. 15:15 Budapest Bank-Békéscsaba – ÉTV-Érdi VSE

2012. 02. 29. 19:00 ÉTV-Érdi VSE – Győri Audi ETO KC