Huszonhárom perce írom ezt a cikket… illetve dehogy írom. Az első három karaktert nézem. Nem mintha nem lenne gondolatom… tudjátok… belelestem az örvénybe. Belebámultam, és megijedtem… ezt csinálja a 30Y. Kinyitják azt a többségünk által gondosan eltemetett ajtót ott a pincében, amit azért zártunk el valamikor régen, mert félünk tőle. Mögötte lakik ugyanis a lelkünk… csupaszon, vértjeitől megfosztva, érzékenyen, érintésre várva…
A 30Y elmúlt, öt albumot termő tizenkét évéről nehéz olyat mondani, amit még nem mondtak el. Igen, Pécsről indultak, és Varga Ádám a PTE faliújságáról tépte le a cetlit, ami őt és Gradvolt Endrét rövid úton a Beck-testvérek alakuló zenekarába vezette, és bár a névadó szombathelyi járat már nem közlekedik, Pécsen a 30Y jelzéssel ellátott autóbusz jó ideje ott ingázik a Zsolnay Mauzóleum és a Kürt utca között – kizárólag munkanapokon. Mit sem sejtve szállítja az embereket – munkába, első randira, iskolába, kocsmába, véletlen találkozáshoz… életük fordulópontjaihoz viszi őket ott a pécsi utcákon. Komor esőben, virágillatú tavaszban hordja az embereket az életbe be, onnan ki, keresztül bukkanókon, kanyarokon, megállókon és olyan utcák előtt, melybe sose visz az utunk.
rendező: Seres Tamás
Jó ötven, talán hatvan méterre állok a színpadtól… de ennél sokkal messzebb az első sorokban önfeledten viháncoló tinilányok csapatától. Ők egy másik megállónál járnak, és nem tudom, hogy irigylem-e őket. Körülöttem két barátom egymás magánéletét boncolgatja, az erre egyre inkább ritkuló közönségben pedig már többen vannak a harminc felé közelítő, egymást átkarolva álló párok. Őket nézem, Beck Zoliékat hallgatom. Legel a szemem, rezonálok. Itt állok ennek az embererdőnek a tisztásán… és elindulok… elindulok befelé... önmagam labirintusába. Zenéből emelt, ’Félelmek’, ’Kudarcok’, ’Öröm’ és ’Remények’ feliratú útjelző táblákat világítanak meg nekem onnan a színpadról. Őszinteség és Hitelesség uraságok tiszta arccal, koldus gúnyában terelik a fiúkat a deszkákon. Az egyik most a mikrofont tartja Zoli elé, a másik időnként maga is üt egyet-egyet a testvér Beck Laci dobverőivel… Sárközy Zoltán billentyűzésének ritmusára pedig valahol mögöttük felkel, vagy lemegy a Nap, de nem ettől ragyognak.
rendező: Seres Tamás
Bár máris itt állok a saját ajtóm előtt, nem vagyok egyedül… ugyanúgy, ahogy Te sem a tiéd előtt, és senki más sem ott a pécsi buszon, vagy itt a színpadon, vagy térben és időben előtte-utána. Olyan húrokon himbálódzunk mi együtt, amit bár lehet, hogy egy adjunktus penget a fából ácsolt csészényi téren, de bárki felülhet rá. Hintázunk itt a lelkünk óceánja felett kifeszített hangsodronyon, és már nem félünk Önmagunktól. Még ugyan picit beleszédülünk a magasságba, de tudjuk, így van jól, és a hintajáték felső holtpontjánál nevetve engedjük el magunkat, hogy az ajtófélfák között átzuhanva végre meztelen csobbanjunk bele abba a nagy lélektükörbe… Egy perccel tovább lélegzünk…
rendező: Danila Kostil
Őszintén szólva nehéz megfejteni a 30Y titkát… talán nem is kell. Néhány dolog azonban biztosnak tűnik: vérből, húsból álló emberek Ők is, ugyanúgy mint Te. Mi emeli ki őket mégis a többiek közül? – A bátorság és hit.
A bátorság, hogy Önmaguknak és a közönségnek is megmutassák a mindnyájunkban ott lakozó Embert, és a hit, hogy mindezt érdemes csinálni. Innen üzenjük: érdemes!
Most nem traktálunk senkit a különböző forrásokkal, meghagyjuk a izgalmat. Keressetek Rájuk, fedezzétek fel Őket... induljatok innen, aztán nézzétek meg, mi hogyan láttuk őket a színpadon, hogy összehasonlíthassátok azzal amit Ti fogtok a következő tér-idő koordinátákon:
július 20. Tokaj, Hegyalja Fesztivál - 20.00 Pepsi nagyszínpad
július 22. Körmend, Alterába Fesztivál - 22.00 Nagyszínpad
július 24. Budapest, Pont Ott Parti - 20.30
július 28. Debrecen, Campus Fesztivál - 00.40
augusztus 2. Székesfehérvár, FEZEN - 20.00
augusztus 4. Nagyharsány, Ördögkatlan Fesztivál - 23.00
Dirty Joke
