Amennyire valószínűtlennek tűnt az idei Nyár eljövetele, úgy most szinte a halljuk a Szántódon szisszentett első sör  hangját, valahol odabent pedig egy piciny membrán most rezzen meg először a hangerőtől, ami kevesebb, mint negyven nap múlva fogja átjárni az egész testünket.

Vasárnap van. A hétvége kocsmákban, bulikban átmosott óráinak maradéka csendben folyik le a világ szélén, és ahogy a pénteken megindult jókedv dagály lassan visszahúzódik, úgy türemkedik ismét elő a hiányérzet fekete cölöperdeje. Szürke, eső áztatta, az abnormálisan hosszú télből táplálkozó kórók ezek, mely lassan óriássá növik magukat a tavasz által cserbenhagyott szívben. Persze kitartunk… péntekről szombatra, szombatról vasárnapra, kocsmákból bulikba tartva igyekszünk megőrizni a tavalyi nyár utolsó éjszakájának egyre apróbb szilánkjait. Hónapok óta tartó visszavonulás ez, s ahogy késik a tavasz felmentő serege, úgy vált egyre áttetszőbbé a Nyár ígérete. Egészen mostanáig. Lábunkat végre megvetjük, napfény kerülte arcunkat egy emberként emeljük föl egy fénysugár igézetében.  Ez a fénysugár az idei Pannónia Fesztivál napi bontása.

Még korántsem állt össze a teljes gárda, de máris érezzük, hogy félvállról vettük a licitet a vaterás időgép ügyében, tisztán látszik, hogy idén is szükség lesz rá:

További infókért kövessetek Minket, olvassátok mit írtunk legutóbb, vagy nézelődjetek a Pafésok facebookos oldalán, aztán lassan készülődjetek, mert előbb-utóbb csak odabaxxxunk ennek a Nyárnak is :-)

Dirty Joke