ÉTV-Érdi VSE – Siófok KC (14-17) 30-32
A múlt pénteki (május 4.) fantasztikus, szuperszonikus, végletekig meggyőző idegenbeli győzelem után (23-30) a hazai pálya előnyét élvezve kevés érdi drukker fejében játszódott le az a forgatókönyv, amit kedden az élet írt meg a Siófok elleni bronzmérkőzés második fordulójára. Az égen összetorlódott „baljós árnyak” délutánra már rég feloszlottak, így a csapat és a szurkolótáborok bemelegítése is felhőtlenre sikerült.
A csapatok bemutatása után ért minket a megtiszteltetés, hogy Pádár Margóval, az ÉTV-Érdi VSE csapatkapitányával átadhattuk a kézilabdacsapat és az Írókéz magazinunk közös játékán részt vett - az akváriumi interjúnk során Papp Szabi (Supernem) által kihúzott - szerencsés nyertesnek, Horváth Antalnak a csapat hivatalos sálját, és a szimbolikus mezt (amit még tündék szőnek, és feliratoznak a számára). Ennyi „előjáték” után elhangzott a várva várt kezdő sípszó!
Az egész napos fejfájással küszködő, és az általános iskolai meccsek óta kéziben visszaszüzesedett Dirty Jokenak hamar megtetszett a csapatok által diktált hatalmas iram – és más is, de arról nem nyilatkozunk –, amivel még 3-2-re vezetett csapatunk. Ezután ugyan „megúsztak” hárommal a siófokiak (3-5), de ezt a jól felvett védekezésnek köszönhetően még sikerült visszahozni, sőt a félidő feléhez közeledve fordítani is (7-5). Aztán bejött Szalai Babett, és nem hittünk a szemünknek... ez a lány ugyanis úgy tekerte a játékot és magát is, hogy lányaink keresték, mint a tegnapot. A támadóinkat 4 találaton tartó fertályóra mindent elmondott a Siófok kőkemény, harcias védekezéséről (11-14). A félidei három gólos hátrány (14-17) figyelmeztető lehetett a folytatásra nézve, de itt még korántsem beszélhettünk ledolgozhatatlan eredményről.
Az igazi ijedtség csak ezután következett. Mivel Dirty Joke idegei nem bírták tovább egyedül maradtam, és látva, hogy egyik átlövőnk (Kovács Anna és Tóth Tímea) sem parádézik ezen a meccsen a félidő derekára közte a legtöbbre (21-26) kúszott fel szépen lassan a különbség. Izgulni kezdtem a csarnokban lévő közel 400 néző társaságában. Ekkor, mint égből a villámcsapás jött egy olyan periódus, amikor minden összejött a lányoknak. Kisfaludy gól, kivédekezett siófoki támadás, megfogott hétméteres, plusz az 50. percre az egyenlítés(!) (26-26). Az eszem megállt, hogy ennyire kicentizik ezt a mérkőzést...de nem. A végjáték sajna a vendégeké lett, ezzel harmadik találkozóra ítélve a bronzéremért folyó párharcot (30-32), amit holnap, azaz május 12-én 18 órakor rendeznek meg Siófokon, várhatóan csurdig megtelt vendégszektor mellett. Akkor és ott minden eldől, többek között az is, hogy melyik csapat álmait fogja elmosni a májusi eső...
Bréking! Most érkezett a hír, hogy ifjúsági csapatunknak elkéne egy kis segítség a lelátóról vasárnap (május 13) 14 órakor, hogy elcsíphessék az 5. helyet a Békéscsaba korosztályos csapata elől...na akkor vasárnap ki hova megy?
Four Fingers Franky
